Adóeljárások
Adóellenőrzés
Az adóeljárás legelső lépése, amikor az adóhatóság (NAV) vizsgálatot kezdeményez az adózóval szemben. Ebben a fázisban történik a tényállás tisztázása, a bizonyítékok feltárása.
Észrevétel
Az adóvizsgálat alá vont adózó alapvető joga, hogy észrevételeket tegyen a NAV vizsgálattal és az adóhatósági jegyzőkönyvvel kapcsolatban. Az iratbetekintés pedig az egyik leghasznosabb eszköz, mellyel élni lehet az eljárás elején.
Adóhatósági határozat
Az adóvizsgálat során a NAV hatósági döntésbe, határozatba foglalja a megállapításait, a tényeket és körülményeket, melyeket feltárt az adóellenőrzés során és rögzíti a szankciókat is. A határozat ellen fellebbezési joga van az adózónak.
Fellebbezés
Az adóhatóság adóvizsgálat során hozott döntései, határozatai ellen az adózónak jogorvoslati lehetősége van, ez a fellebbezés. Ezeket a felettes adóhatóság bírálja el.
Kereset
A másodfokú adóhatósági határozat véglegessé és végrehajthatóvá válik. Ha ezzel a döntéssel sem ért egyet az adózó, akkor indulhat az adóper, mely során a bíróságtól kéri a hatósági határozat felülvizsgálatát.
Kúria
A bíróság előtti adóper végén hozott ítélettel szemben adóügyekben nincs helye fellebbezésnek, de 30 napon belül rendkívüli jogorvoslatként kérhető a Kúria felülvizsgálati eljárása.
Uniós bíróság
Ha nem egyértelmű az uniós jog értelmezése egy adott adóper során, akkor a magyar bíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel élhet az Európai Unió Bírósága felé, amely kötelező érvényű jogértelmezést ad.
Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság nem egy különleges fellebbezési fórum; csak speciális indokokkal lehet egy adóügy folyamán akár bírói, akár adózói kezdeményezéssel az AB-hoz fordulni.