Észrevétel
A jegyzőkönyv átadásával az adóeljárás legelső szakasza, az adóellenőrzés véget ér.
Az adózó alapvető joga, hogy az adóhatóság jegyzőkönyvére észrevételt tegyen. Ez az adózó legelső lehetősége arra, hogy cáfolja az adóhatóság megállapításait illetve kifejtse az azzal kapcsolatos, általában a NAV véleményétől eltérő álláspontját.
Az észrevételt az adózó az adóhatóság jegyzőkönyvének átvételét követően adóellenőrzés esetén 30, jogkövetési vizsgálat esetén 15 napon belül teheti meg. Ezek a határidők jogvesztők, ami azt jelenti, hogy az ezeknél később beadott észrevételt az adóhatóság már egyáltalán nem köteles figyelembe venni. Az adózó az észrevételben felhívhatja az adóhatóság figyelmét azokra a tényekre és bizonyítékokra, amelyeket az adóhatóság nem vagy nem megfelelően értékelt, új, a tényállást kiegészítő bizonyítékokat tárhat az adóhatóság elé, végeredményben pedig számára kedvező módon tisztázhatja az adóhatóság által problémásnak talált megállapításokat, tényeket.
Új tények a NAV eljárástovábbi szakaszaiban
Az észrevételezési jog azért is bír kitüntetett jelentőséggel, mert általában ez az adózó utolsó olyan lehetősége, amikor még korlátozás nélkül hivatkozhat új tényekre vagy körülményekre az adóeljárás során. A fellebbezés, majd pedig a bírósági felülvizsgálat iránti eljárás során az adózó már nem hivatkozhat olyan új tényre vagy körülményre, amelyről korábban is tudomása volt, de azt az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő.
Különösen fontos tehát, hogy – immáron ismerve a NAV adóellenőrzés során tett megállapításait – az adózó az észrevételében minden olyan körülményre hivatkozzon, amelynek a későbbiek során jelentősége lehet az adóvita eldöntésében.
Az iratbetekintési jog
Az adóhatóságnak ugyan kötelessége, hogy a megállapításai alapjául szolgáló bizonyítékokat ismertesse az adózóval, de sokszor tapasztalható, hogy az adóhatóság az adóeljárás iratanyagát nem teljeskörűen vagy nem teljesen objektív módon ismerteti, egyes – az adózó javára szolgáló – iratokról pedig említést sem tesz.
Ezért, hogy a megalapozott észrevétel elkészítéséhez biztos minden információ a rendelkezésére álljon, legkésőbb a NAV vizsgálat lezárultát követően érdemes az adózónak kérelemmel fordulnia az adóhatósághoz annak érdekében, hogy az adóellenőrzés iratanyagát iratbetekintés keretében megismerhesse.
Az iratbetekintés ugyanolyan adózói jog, mint az észrevétel vagy a nyilatkozattétel, azt az adóhatóságnak biztosítania kell az adózó számára. Az iratbetekintés ma már legtöbbször elektronikus úton történik meg, tehát az adóhatóság a vizsgált cég elektronikus tárhelyére küldi meg akár a teljes iratanyag elektronikus másolatát.
A NAV eljárás az észrevétel alapján
Az adóhatóság az észrevételben foglaltak alapján megvizsgálja, hogy szükség van-e az általa megállapított tényállás további tisztázására, ennek függvényében pedig a megállapításai korrekciójára.
Ha az adózó észrevétele alapján az adóhatóság úgy ítéli meg, hogy egyes, az adóvizsgálat tárgyával kapcsolatos körülményeket még tovább kell vizsgálnia, akkor kiegészítő ellenőrzést rendel el, amelyről értesíti az adózót is. A kiegészítő ellenőrzés során tett intézkedésekről és megállapításokról az adóhatóság kiegészítő jegyzőkönyvet vesz fel, amelyre az adózó újból észrevételt tehet.
Ha kiegészítő ellenőrzésre nem kerül sor, akkor adóellenőrzés esetén mindenképpen, jogkövetési vizsgálat esetén pedig szükség esetén kezdetét veszi az elsőfokú hatósági eljárás. Ennek végén az adóhatóság határozatot hoz az esetleges adóhiányról, és ez a határozat már az esetleges szankciókat is tartalmazza.