Eljárás az Európai Bíróság előtt
Ha a NAV-val szembeni vita a magyar bíróságok elé kerül, lehetséges, hogy nem csak magyar, hanem az európai uniós jogszabályokat is alkalmaznia kell a bíróságnak, hogy eldönthesse azt. Ha pedig vitatott, vagy nem egyértelmű az uniós jog értelmezése, akkor a magyar bíróság az adott kérdést a Luxemburgban működő Európai Unió Bírósága („EUB”) elé terjesztheti, aki ezeket megválaszolja számára. Ez az úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás, amelynek keretein belül az EUB indokolással ellátott ítéletet vagy végzést hoz, amelyet a kérdést feltevő magyar bíróságnak kötelező alkalmaznia az előtte folyamatban lévő per eldöntéséhez.
Mindez azt is jelenti, hogy az adózó nem fordulhat közvetlenül az EUB-hez: ehhez mindenképpen szükséges, hogy már folyamatban legyen egy adóper a magyar nemzeti bíróságok előtt.
Ha az EUB elé terjesztendő kérdés még az elsőfokú bíróság előtti eljárásban merül fel, a bíró dönti el, hogy kezdeményezi-e az előzetes döntéshozatali eljárást. Ha azonban olyan bíróság jár el, amelynek döntése ellen nincsen rendes jogorvoslat (ilyen a magyar jogrendszerben a Kúria), akkor neki elvileg kötelező a kérdést felterjesztenie az EUB elé. A bíróság bármilyen típusú eljárás (polgári, büntető, közigazgatási) bármely szakaszában megkeresheti az EUB-t, egyedüli feltétel, hogy jogerősen le nem zárt ügyhöz kell kötődnie a kérdésnek.
Az adóper bármely résztvevője – azaz akár az adózó, akár az adóhatóság – kérheti az előzetes döntéshozatali eljárás megindítását. Ebben az esetben a bírósághoz intézett kérelemben meghatározzák a szerintük az eljárás szempontjából releváns kérdést, és kérik a magyar bíróságot ennek EUB elé terjesztésére. A magyar bíróságot ezen indítvány nem köti: maga dönti el, hogy szükséges-e az uniós jog értelmezése. A felek számára külön illetékvonzata nincs sem annak, ha az ügy EUB elé terjesztését kérik, sem annak, ha a bíróság ezen kérelemnek helyt ad. Az EUB előtti eljárással kapcsolatos (pl. utazási) költségeiket azonban a felek maguk előlegezik és ezek végül a pervesztes felet terhelhetik.
Miben dönt az EUB?
Az EUB a bíróság által elé terjesztett jogi kérdésekben „dönt” – azaz, tulajdonképpen megadja az uniós jog mindenkire kötelező értelmezését. Ezt követően az adóvitát, az EUB által kiadott értelmezés alapján, továbbra is a magyar bíróság dönti el az adóper során. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy az EUB döntése során ne ismerné meg az ügy ténybeli hátterét. A nemzeti bíróságnak ugyanis a kérelem benyújtása során ismertetnie kell a vonatkozó nemzeti szabályokat és a jogvita szempontjából releváns tényeket.
Az EUB eljárása a bíróság előtti per felfüggesztését vonja maga után: amíg az EUB döntése meg nem születik, a kérdést feltevő bíróság nem hozhatja meg döntését. Ennek eredményeként az előzetes döntéshozatali eljárással az eljárás időtartama jelentősen, akár másfél, két évvel is megnő.
Az adóügyekben leggyakrabban az általános forgalmi adóval kapcsolatos eljárásokban (ÁFA per) találkozhatunk az uniós jog értelmezésére irányuló kérdésekkel, de több társasági adót, személyi jövedelemadót és akár helyi iparűzési adót érintő döntés is született már. Ezek vonatkozhatnak alapelvekre vagy specifikus, az uniós jog alapján a magyar jogszabályokba átültetett szabályokra.
Az EUB eljárása és a döntés hatása
Az EUB-től, ha nem pusztán indokolt végzéssel dönt, tárgyalás tartását is lehet kérni, de az EUB maga dönti el, hogy ez az ügyben szükséges-e vagy sem. Ugyanígy maga dönti el, hogy szükséges-e az ügyhöz az EUB főtanácsnokának a véleményét előzetesen beszereznie vagy sem. A főtanácsnok egy olyan, még az EUB bíráitól is független jogász, aki önálló véleményt formál a feltett jogkérdéssel kapcsolatban – és bár e véleményére ténylegesen sokszor támaszkodnak a döntés meghozatalakor, az nem kötelező az EUB bíráira.
Az EUB előtti jogértelmezési kérdések sokszor nagy jelentőséggel bírnak, mivel az EUB döntését az alapügyhöz hasonló helyzetben a többi tagállam bíróságának is figyelembe kell vennie. Mivel egy-egy ügy kimenetele így akár több tagállamnak vagy uniós szervnek is fontos lehet, ezért a tagállamoknak lehetőségük van az eljárás során véleményt nyilvánítani.
