Az Alkotmánybíróság szerepe adóügyekben
Az Alkotmánybíróság nem egy különleges fellebbezési fórum, csak speciális, meghatározott esetekben lehet egy adóügy folyamán lehet akár bírói, akár adózói kezdeményezéssel az AB-hoz fordulni.
Mint minden más jogvita esetében, úgy az adójogi jogviták esetében is lehetőség van az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezni. Az adójogi jogviták esetében az eltérést alapvetően az jelenti, hogy az adójogi jogvitákkal kapcsolatosan az adózó sokkal kevesebb alapvető jog megsértésére tud hivatkozni, mint egyébként.
Az Alkotmánybíróság nem szuperbíróság
Sokan úgy gondolják, hogy az Alkotmánybíróság egyfajta plusz jogorvoslati fórumként (mintegy szuperbíróság) működik. Emiatt nagyon sokan mindenféle bírói döntéssel és jogsérelemmel szemben megpróbálják kezdeményezni az Alkotmánybíróság eljárását, legfőképp arra hivatkozással, hogy a bíróság rosszul értelmezte az adott jogszabályt. Ez a megközelítés viszont alapjaiban téves, mivel az Alkotmánybíróság kizárólag a jogszabályok és a bírói döntések Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálhatja (történt-e alapjogi sérelem vagy sem). Az Alkotmánybíróság nem szuperbíróság, nem negyedik jogorvoslati fórum – ez számtalan alkotmánybírósági határozatban is visszaköszön.
Az Alkotmánybíróság eljárására adóügyekben jellemzően két esetben kerülhet sor: bírói kezdeményezésre vagy alkotmányjogi panasz eredményeként.
Bírói kezdeményezés
Ha a bíróságnak az előtte folyamatban levő adóper elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amely szerinte ellentétes az Alaptörvénnyel, akkor felfüggeszti az eljárását és az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
Ilyen helyzetben az adózóknak viszonylag szűk mozgásterük van az Alkotmánybíróság eljárásnak a kezdeményezésére. Bár megvan a lehetőségük, hogy erre nézve indítvánnyal éljenek az adóper során, a nap végén mégis a bíróság saját döntésén múlik, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul-e.
Alkotmányjogi panasz
Az adózók közvetlenül alkotmányjogi panasz benyújtásával kezdeményezhetik az Alkotmánybíróság eljárását. Az alkotmányjogi panasznak két főbb típusa van.
- Az egyik típus az, amikor az adózók azért nyújtanak be alkotmányjogi panaszt, mert szerintük az ügyükben az eljáró bíróság egy olyan jogszabályt alkalmazott, amely ellentétes az Alaptörvénnyel.
Ennek az eljárásnak egyrészt az a feltétele, hogy az adózó minden igénybevehető, ún. rendes jogorvoslati lehetőségét már kimerítette, azaz legalább a bíróságig eljutott az adóhatósági eljárás után. Másrészt csak bizonyos alapjogi sérelmek esetén van helye ilyen típusú alkotmányjogi panasznak, például, ha az alkalmazott jogszabály az élethez vagy az emberi méltósághoz való jogot sérti. Ez értelemszerűen nagyon szűkre szabja azokat az eseteket, amikor ez a panasz valóban alkalmazható.
- A másik típus pedig az, amikor az adózók arra hivatkozással nyújtanak be alkotmányjogi panaszt, hogy maga a bírósági döntés ellentétes az adózó Alaptörvényben biztosított jogával.
Ekkor is ki kell meríteni a rendes jogorvoslati lehetőségeket, tehát a másodfokú határozatot meg kell támadni keresettel a bíróság előtt. Ilyenkor viszont nem érvényesül az a korlát, hogy csak bizonyos alapjogi sérelmek esetén van helye alkotmányjogi panasznak. Ebben az esetben ugyanis bármely alapjogsérelem esetén elő lehet terjeszteni a panaszt.
Nehézség, hogy a jogerős ítélet adózó általi kézhezvételtől számított 60 napon belül kell előterjeszteni az alkotmányjogi panaszt, mégpedig nagyon szigorú tartalmi és formai követelmények betartása mellett. Ezeknek megfelelni távolról sem egyszerű. Ezt ékesen bizonyítja, hogy az Alkotmánybíróság a panaszok többségét formai, vagy nagyon nyilvánvaló tartalmi okok miatt nem vizsgálja érdemben.
Az Alkotmánybíróság döntéseinek kihatása az adózókra
Ha az Alkotmánybíróság nem tartja megalapozottnak akár a bírói, akár az adózói kezdeményezést, úgy a bírói indítványt, adózói alkotmányjogi panaszt érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja vagy érdemben elutasítja.
Ha viszont megalapozott volt az eljárás kezdeményezése és az adott jogszabály vagy meghozott bírói döntés tényleg ellentétes az Alaptörvénnyel, akkor az Alkotmánybíróság az adott jogszabályt vagy bírói döntést megsemmisíti.
Mindezek után a Kúria állapítja meg azt, hogy a konkrét ügyben miként kell érvényre juttatni az Alkotmánybíróság döntését.
