A Kúria előtti eljárás
A közigazgatási bíróság előtti adóper végén hozott ítélettel szemben adóügyekben nincs helye fellebbezésnek, de rendkívüli jogorvoslatként kérhető a Kúria felülvizsgálati eljárása. A felülvizsgálati kérelmet az adózóknak az ítélet átvételétől számított 30 napon belül kell benyújtaniuk az elsőfokon eljárt bíróságnál.
Felülvizsgálati kérelmet az adóhatóság is benyújthat akkor, ha ő vitatja az elsőfokú bíróság döntését. Azaz, hiába lesz pernyertes első fokon az adózó, elképzelhető, hogy még a Kúria előtt is meg kell küzdenie az igazáért.
A felülvizsgálati kérelemmel alapvetően két esetben lehet a bíróság jogerős döntését megtámadni:
(i) ha az ítélet jogszabályt sért; vagy
(ii) ha a bíróság az ügyet a Kúriának valamely korábban közzétett döntésében foglalt jogértelmezéséhez képest eltérően ítélte meg.
A felülvizsgálat érdemi elbírálását egy úgynevezett befogadhatósági vizsgálat előzi meg, amely további feltételekhez köti a felülvizsgálat lehetőségét. A Kúria jogszabálysértésre hivatkozás esetén például csak akkor fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, ha a hivatkozott jogszabálysértés össztársadalmi jelentőségű, vagy annak vizsgálata a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében szükséges, az az Unió Bíróságának eljárására van szükség, vagy ha az adózó alapvető eljárási jogai sérültek. Tapasztalatunk szerint a Kúria igen szigorúan vizsgálja a felülvizsgálati kérelmek befogadhatóságát.
Ha a Kúria a felülvizsgálatot kérő adózónak ad igazat, a felülvizsgálati határozatban a végleges döntés megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése mellett vagy az adóhatóságot, vagy pedig a bíróságot új eljárásra utasítja. Emiatt az adóügy visszakerül arra a szintre, ahol a Kúria döntésének értelmében az eljárást meg kell ismételni.
A kúriai felülvizsgálati eljárás illetékköteles. Az illeték mértéke a vitatott összeg 10%-a, de legfeljebb 3.500.000 forint. Miként első fokon, adóügyekben ezt az illetéket sem kell előre befizetni, csak akkor, ha az adózó végül elveszíti az ügyet.
Jogegységi panasz
Végül még a Kúria fenti döntésével szemben is van arra lehetőség, hogy az adózó egy speciális jogorvoslattal éljen. Ha ugyanis az adózó meglátása szerint
(i) a bíróság a döntésében eltért a Kúria korábban közzétett joggyakorlatától, amit a felülvizsgálati eljárásban a Kúria sem orvosolt; vagy
(ii) maga a Kúria tért el a korábbi joggyakorlatától anélkül, hogy jogegységi eljárást kezdeményezett volna; akkor az adózó az ügyet jogegységi panasszal a Kúria jogegységi tanácsa elé viheti.
A Kúria jogegységi tanácsa a jogegységi panasz eljárás során dönt az adott jogkérdés bíróságokra is kötelező értelmezéséről, és ennek fényében állapítja meg, hogy indokoltnak tartja-e a Kúria támadott döntését vagy sem. Utóbbi esetben a jogegységi tanács a Kúria döntését hatályon kívül helyezheti, és a Kúriát új eljárás lefolytatására utasíthatja.
A jogegységi panasz benyújtására az adózóknak a Kúria támadott döntésének közzétételétől számítva 30 napjuk van. Az eljárás illetékköteles, az illeték mértéke a vitatott összeg 10%-a, de legfeljebb 3.500.000 forint.