szerző:
VERES DÁNIEL, ügyvéd, adójogász
A magyar adóeljárási rend alapvető szankciója a mulasztási bírság, amit az adóhatóság bármely adókötelezettség elmulasztása esetén kiszabhat – bizonyos esetekben pedig kötelező jelleggel ki kell szabnia. (Ilyen kötelező eset például, ha az adóhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatást észleli. Ilyenkor az adóhatóság ráadásul többszörös, a mulasztások számának szorzata szerinti bírságmértéket alkalmazhat.)
Súlyosabb kihágások esetén a mulasztási bírság kéz a kézben jár egy másik szankcióval, az üzletlezárással: a mulasztási bírság mellett tehát üzletlezárás lehet az eredménye az előbb már említett fekete foglalkoztatásnak is, de üzletlezárással jutalmazhatja az adóhatóság azt is, ha igazolatlan eredetű árut forgalmazunk, ha elmulasztunk bizonylatot adni, vagy ha a pénztárgéppel kapcsolatos valamely kötelezettségünknek nem teszünk eleget. Ismételt jogsértés esetén pedig az adóhatóság itt is köteles kiszabni ezt a szankciót (is). Ilyenkor ráadásul az alap 12 nyitvatartási napról az üzletlezárás időtartama 30, minden további esetben pedig 60 nyitvatartási napra nő.
Az üzletlezárás tehát csak mulasztási bírság mellett szabható ki. A kettős szankcionálás szigora mint jogpolitikai cél jól tetten érhető abban is, hogy az addicionálisan kiszabott mulasztási bírságnak 2025 óta az ún. „üzletlezárást kiváltó bírság” meghatározása szempontjából is jelentősége van.
Az Európai Unió Bíróságának egy idén nyári ítélete (C‑733/23. sz. ügy) azonban könnyen új keretek közé kényszerítheti az adóhatóság szankcionálási gyakorlatát
Az ügyben a bolgár adóhatóság szankcionálási gyakorlata képezte vita tárgyát. A bolgár revizorok egy étterem vizsgálata során azt találták, hogy a vizsgálat napján az étterem alkalmazottai 85 alkalommal mulasztottak el bizonylatot adni a felszolgált termékekről, amit 14 napos üzletlezárással honoráltak. Az üzletlezárás azonnali foganatosítását követően a bolgár adóhatóság az általános bírságmérték szerint megállapítható bírságösszeg 85-szörösének megfelelő pénzbüntetést is kiszabott az éttermet üzemeltető céggel szemben.
Az EUB az ítéletében a bolgárok eljárását a közösségi jogszabályokkal összeegyeztethetetlennek minősítette. Álláspontja szerint ugyanarra a jogsértésre tekintettel nem lett volna kiszabható pénzbírság és üzletlezárás is.
Az ügy szempontjából nagy jelentősége volt annak, hogy az EUB mind a kiszabott bírságmértéket (az alapmérték 85-szöröse), mind pedig az üzletlezárás lehetséges mértékét (30 nap) olyan kirívó súlyúnak tekintette, amely már nem tekinthető kizárólag preventív jellegűnek; az tehát egyértelműen az adózóval szembeni büntető jellegű intézkedésnek minősült. Így viszont a kettős intézkedés alkalmazása a szankciók olyan halmozását eredményezte az EUB álláspontja szerint, amely ellentétes az arányosság követelményével és a kétszeres szankcionálás tilalmával.
SZERETNÉK RENDSZERESEN ÉRTESÜLNI A FRISS TARTALMAKRÓL