Itthon is utat tört a precedensjog

Az angolszász országokra jellemző precedensrendszer azt jelenti, hogy a bíróságok főként korábbi határozatokra alapozzák döntéseiket: azonos tények mellett az alsóbb bíróságok nem vonhatnak le más következtetést. Ezért egy jó pillanatban megtalált, akár 150 éves precedens is sorsfordító lehet az ügy szempontjából. Ezzel szemben a kontinentális modellben, mint amilyen a magyar, az adott ügyben eljáró bíró a jogszabály keretei között szabadon dönthet. Ez azt jelenti, hogy elvileg még egy korábbi, ugyanolyan ügyben hozott felsőbírósági döntés sem kötelező rá nézve.

A magyar jogrendszer 2019 óta azonban elmozdult az ún. korlátozott precedensrendszer irányába. Az új szabályok szerint a bírák immár nem csupán a Kúria jogegységi határozatokban tett megállapításaitól nem térhetnek majd el, hanem lényegében a Kúria összes eseti döntésében kifejtett jogértelmezését is követniük kell. Ezzel tízezres nagyságrendben válnak precedenssé a Kúria korábban csak ajánlási céllal közzétett egyedi határozatai is.

precedensjog
precedensjog

Ha egy adott ügy bírája valamilyen ok miatt mégis szeretne eltérni a Kúria e precedenseitől, ezt még mindig megteheti, azonban az eltérést a határozatában indokolnia kell. Az eltérések felett a Kúria őrködik: a felek az eltérést jogorvoslati kérelmeikben is támadhatják, végső soron pedig úgynevezett „jogegységi panaszt” nyújthatnak be a Kúriához. A jogegységi panaszt a Kúria elnöke által vezetett jogegységi panasz tanács bírálja el. Ha a tanács szerint a bíró megalapozatlanul tért el a közzétett precedenstől, akkor az alapügyben hozott határozatot hatályon kívül helyezi, és a bíróságot új eljárásra, továbbá jogegységi eljárás lefolytatására utasítja.

A módosítások eredményeként az eljáró bíróságok kötelesek követni a Kúria korábbi döntéseit, így még inkább felértékelődött a kúriai joggyakorlat ismeretének fontossága.