1. rész: Az adóellenőrzés megindítása és lefolytatása
Az adóhatósági ellenőrzésekkel az állam a jogszabályok betartatását és a jogosulatlan adóelkerülés megakadályozását kívánja elérni, azonban ezen célok megvalósítása sok esetben túlzottan nagy terhet jelent a vállalkozások számára. Ráadásul óhatatlanul olyan cégek is össztűz alá kerülhetnek ilyenkor, amelyek minden adókötelezettségüknek a jogszabályok szerint tettek eleget. A vállalkozások az adóellenőrzések keretében emiatt gyakran kivédhetetlenül is egy időigényes, költséges és üzleti szempontból is sokszor megrendítő erejű eljárással szembesülnek. A mostani cikksorozatunkban ezeket a negatív hatásokat vettük számba, és ezeknek a káros hatásoknak az elkerülésére és megelőzésére adunk tanácsokat.
szerző:
BARTA PÉTER, ügyvéd, adótanácsadó
Az adóellenőrzés fogalma egy hosszabb eljárást takar. Ez az adózókat érintő hátrányos következmények szempontjából négy jól elkülöníthető, de sok szempontból egymással kölcsönhatásban is lévő szakaszra bontható:
1. Az ellenőrzés: ennek során az adóhatóság vizsgálódik, bizonyítékokat szerez be, megállapítja a tényállást, amelyet jegyzőkönyvben foglal össze.
2. A hatósági eljárás: az adóhatóság az ellenőrzés megállapításai alapján – először elsőfokon, majd fellebbezés esetén másodfokon – határozatban kötelezi az adózót az adóhiány és az esetleges szankciók megfizetésére.
3. A határozat végrehajtása: a végleges (jogerős) adóhatósági határozat főszabály szerint a további jogorvoslatoktól (a bírósági szaktól) függetlenül végrehajtható. Az adózó önkéntes teljesítésének elmaradása esetén ehhez az adóhatóság változatos végrehajtási eszközöket használhat.
4. A határozat bírósági felülvizsgálata: az adózók – az adóhatóság határozatának jogszabályellenességére hivatkozással – a bíróságon kérelmezhetik a végleges adóhatósági határozat megváltoztatását, megsemmisítését és/vagy az adóhatóság új eljárás lefolytatására való utasítását.
A cikksorozatunk első részében az adóellenőrzés közvetlen hátrányait vesszük górcső alá, és ezeknek a negatív hatásoknak a kivédésére adunk néhány hasznos tippet.
Az adóellenőrzés hátrányai
Az adóhatósági ellenőrzés rendkívül fegyelmezett, nyugodt és tervezett hozzáállást igényel a vállalkozások részéről, azonban bizonyos hátrányos tényezők – „járulékos veszteségek” – ezzel együtt sem kerülhetőek el.
A legkézzelfoghatóbb ezek közül az adóellenőrzések menedzseléséhez szükséges, legtöbbször nem csekély idő-, energia- és költségráfordítás: az ügyvezetésnek és a vállalkozás adminisztrációs munkatársainak a hatósággal való együttműködés során az általános feladataikon túl számos egyéb kötelezettségnek is eleget kell tenniük. A szükséges iratok összegyűjtésén, átnézésén, rendszerezésén és szelektálásán, az ellenőrzési cselekményeken való részvételen felül a könyvelővel, az adótanácsadókkal, a jogi képviselőkkel, illetve az adóeljáráshoz értő szakértőkkel való folyamatos konzultáció is megkerülhetetlen ilyenkor. Rendszeresen előfordul, hogy a hatósági ellenőrzések jelentette teher miatt a napi üzleti tevékenységek háttérbe szorulnak, az adóellenőrzés „túlélése” lesz a vezérmotívum. Ez különösen igaz akkor, ha az adóhatóság igénybe veszi a jogszabályilag lehetséges leghosszabb, egyéves ellenőrzési időtartamot.
A jóhírnév és általában a goodwill sajnos már ebben a kezdeti szakaszban sérülhet; a gazdasági partnerek szerződéses együttműködését alapjaiban kezdheti ki egy adóellenőrzés híre. Ha az adóhatóság például megkeres egy beszállító vagy vevő partnert valamilyen irat átadása végett vagy nyilatkozat beszerzése céljából, az a „biztonság kedvéért” sokszor felmondja az adózóval fennálló szerződését.
De az adóellenőrzés gyakran a munkavállalók oldaláról is bizalomvesztést, a munkáltató iránti lojalitás megrendülését jelenti. Egy dolgozó rossz időpontban történő távozása pedig öngerjesztő módon eredményezhet további idő előtti felmondásokat és üzleti nehézségeket.
Tanulságok, tippek, trükkök
Az adóellenőrzéseknek való kitettség csökkentése érdekében a vállalkozásoknak kiemelten fontos az átlátható és precíz adózási gyakorlat kialakítása és fenntartása. Ennek érdekében célszerű szakértőt bevonni az adózás szempontjából releváns üzleti folyamatokba, így különösen – de nem kizárólagosan! – azzal kapcsolatban, hogy mi legyen a céges protokoll egy esetleges adóellenőrzés során, vagy, hogy miként célszerű a partnereket ellenőrizni. Emellett a vállalkozásoknak ajánlott rendszeres auditokat végezniük, hogy kiszűrhessék és javíthassák az esetleges hibákat még az ellenőrzés megindulása előtt és érdemes a kulcsmunkavállalókat is bevonni ezekbe a folyamatokba.
Ha cégvezetőként arról értesülünk, hogy az adóhatóság megbízólevelet helyezett el a céges tárhelyen, akkor – amíg át nem vesszük azt – jó lehetőség az esetleges hibák korrigálására az önellenőrzési szándék bejelentése, amivel az adóhatóság által már elrendelt adóellenőrzéstől függetlenül is marad 15 napunk arra, hogy önellenőrzést nyújtsunk be.
Az ellenőrzés megindulásakor pedig fontos, hogy a cég már az első pillanatoktól fogva tanácsadó bevonásával kommunikáljon az adóhatósággal és közösen alakítsák ki a követendő stratégiát.
A cikksorozatunk következő részében az adóhatóság határozati megállapításainak negatív kihatásaival fogunk közelebbről is foglalkozni.
SZERETNÉK RENDSZERESEN ÉRTESÜLNI A FRISS TARTALMAKRÓL