3. rész: Az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata
Az adóhatósági ellenőrzésekkel az állam a jogszabályok betartatását és a jogosulatlan adóelkerülés megakadályozását kívánja elérni, azonban ezen célok megvalósítása sok esetben túlzottan nagy terhet jelent a vállalkozások számára. Ráadásul óhatatlanul olyan cégek is össztűz alá kerülhetnek ilyenkor, amelyek minden adókötelezettségüknek a jogszabályok szerint tettek eleget. A cikksorozatunk korábbi részében azt mutattuk be, milyen közvetlen hátrányai lehetnek, ha az adóhatóság a határozatában adóhiányt és egyéb negatív következményeket állapít meg. A cikksorozatunk záró részében az adóhatósági határozattal szemben indítható bírósági eljárás jellemzőit vettük górcső alá.
szerző:
BARTA PÉTER, ügyvéd, adótanácsadó
Az elsőfokú adóhatósági határozattal szembeni fellebbezések esélyeit latolgatva sokszor merül fel kérdésként, hogy mennyire jellemző, mennyire reális egy olyan másodfokú döntés, amelyben az adóhatóság ellenvéleményt fogalmaz meg a saját elsőfokú szervével szemben. Noha a kifogásolt jogszabálysértéstől függően természetszerűleg előfordul, hogy a másodfokú adóhatóság hatályon kívül helyezi az elsőfok döntését, mégis az első valós, az adóhatóságtól független plénum előtti jogorvoslati lehetőséget a közigazgatási bíróság felülvizsgálata jelenti.
Emiatt is rendkívül veszélyes az adózók számára, hogy az adóhatóság másodfokú határozata főszabály szerint véglegesnek (jogerősnek) és ennél fogva végrehajthatónak minősül. És ez akkor is így van, ha az adózók számára történetesen még nyitva áll az a lehetőség, hogy a határozatot bíróságon támadják meg.
Így sokszor áll elő az a visszás helyzet, hogy a határozati megállapítások jogszerűségéről még javában zajlik a jogvita a bíróság előtt, de az adóhatóság már különböző végrehajtási intézkedéseket foganatosít. Így az is előfordulhat, hogy mire a közigazgatási per – illetve az azt követően esetleges igénybe vehető egyéb eljárások, mint a kúriai felülvizsgálat vagy egyes alkotmánybírósági eljárások – valamilyen eredményre jutnak, addigra az adózó cég már felszámolás alá kerül. Ráadásul a felszámolás megindításával még a per lezárulta előtt elveszítjük a kontrollt a cégünk felett (hiszen a felszámoló lesz a cég ura), amely természetszerűleg a per kimenetelére is kihatással lehet.
Ezeket a helyzeteket hivatott orvosolni az ún. „azonnali jogvédelem”, amelynek keretében kérhetjük a bíróságtól, hogy addig ne lehessen végrehajtani a határozatot, amíg a per le nem zárul. Ennek kérelmezése ugyanakkor sokszor pont az adóhatósági megállapításokra tekintettel nehézkes. Az adózó cég anyagi helyzetének alapos, dokumentumokkal is alátámasztott bemutatásán keresztül ugyanis arról kell meggyőznünk a bíróságot, hogy a cégünk működik, megfelelő anyagi forrásokkal rendelkezik, árbevételt és nyereséget termel, ami miatt a végrehajtás elhalasztása a későbbiekben sem veszélyezteti az adóhatóság követeléseinek megtérülését; azonban azt is be kell mutatni, hogy az azonnali végrehajtás mégis vissza nem fordítható károkat okozna a cégünknek.
Az azonnali jogvédelmet ráadásul – természetéből adódóan – legkorábban a keresetlevél beadásával egyidejűleg kérelmezhetjük, amire jogszabályilag 30 nap áll a rendelkezésünkre a másodfokú határozat kézbesítésétől számítva. Az adóhatóság viszont ennél rövidebb, 15 napos határidővel hívja fel az adózót a megállapított fizetési kötelezettségek teljesítésére a másodfokú határozat kézbesítésétől számítva. Ezt követően (tehát a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 16. naptól) az adóhatóság bármikor végrehajtást kezdeményezhet. Magyarán, ha élni akarunk a 30 napos keresetindítási határidővel, akkor azt kockáztatjuk, hogy az adóhatóság még azelőtt megindítja a végrehajtást, hogy egyáltalán kérelmeztük volna a bíróságtól az azonnali jogvédelmet.
A bírósági eljárás időigényessége és anyagi terhei, valamint az adóhatósági végrehajtásnak való állandó kitettség ellenére a bírósági felülvizsgálat mégis egy nagyon fontos eszköz, ami gyakran a cégek utolsó mentsvára. Legnagyobb előnye, hogy egy olyan fórumon támadhatjuk az adóhatóság döntését, amely teljes mértékben független az azokat meghozó hatósági apparátustól.
Tanulságok, tippek, trükkök
A bírósági eljárás előtt adózóként az egyik elsődleges cél, hogy elérjük az adóhatósági határozat végrehajtásának felfüggesztését. Emiatt stratégiailag indokolt lehet a 30 napos keresetindítási határidő helyett már 15 napon belül előterjeszteni a keresetlevelet és azzal együtt az azonnali jogvédelem iránti kérelmet. A keresetet – szükség esetén – a keresetindítási határidőig, bizonyos mértékig pedig akár még az első tárgyalásig meg lehet változtatni.
Ha a bíróság az azonnali jogvédelmet nem is rendeli el, a kérelemről értesíti az adóhatóságot is, amely a kérelem elbírálásáig nem foganatosíthat végrehajtási cselekményeket, amivel szintén időt nyerhetünk.
Fontos továbbá észben tartani, hogy az azonnali jogvédelem az eljárás során bármikor kérelmezhető. Így ha a bíróság az első alkalommal beadott kérelmünket esetleg nem is találja megalapozottnak, úgy az eljárás előrehaladtával – a körülmények vagy a jogi helyzet bármilyen okból történő változásával – a bíróság könnyen más belátásra juthat és utóbb elrendelheti az azonnali jogvédelmet. Emiatt indokolt lehet az erre vonatkozó kérelmünket az eljárás során újra és újra előterjeszteni.
SZERETNÉK RENDSZERESEN ÉRTESÜLNI A FRISS TARTALMAKRÓL