Adóellenőrzés
Az adóellenőrzés az adóeljárás legelső fázisa. A NAV vizsgálat alá vonja az adózót, beszerzi a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat, értékeli az adózó magatartását, végül a megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja. Nem mindegy azonban, hogy az adóhatóság mit és milyen eljárás keretében vizsgál.
Az adózók vizsgálatának két fő típusa van:
- az adóellenőrzés, amely során az adóhatóság azt vizsgálja, hogy az adózó eleget tett-e, illetve helyesen tett-e eleget adómegállapítási, adatbejelentési, bevallási kötelezettségeinek. Egy ilyen ellenőrzéssel érintett időszakot már később sem lehet önellenőrzéssel módosítani; és
- a jogkövetési vizsgálat, amely egy sokkal „barátkozósabb” vizsgálat: ennek fő célja, hogy az adózó maga korrigálja a hiányosságokat, jóllehet súlyosabb esetben ez is átcsaphat adóellenőrzésbe.
A megbízólevél
Akármelyik adóvizsgálat céljával is kopogtat az adóhatóság, a NAV-vizsgálat a megbízólevél szabályos kézbesítésével kezdődik. A megbízólevél kézbesítése az ellenőrzés kezdő napja, ekkortól indul az ellenőrzési határidő is.
A megbízólevél azonban nem csak emiatt fontos, hanem mert az adózó azt is megtudhatja belőle, hogy az adóhatóság milyen időszakot, milyen típusú vizsgálat keretében és esetleg milyen konkrét adónemre vizsgál.
Fontos mindezeket az adóeljárás teljes ideje alatt észben tartani, hisz ez szabja meg a NAV vizsgálat kereteit, amelyeken az adóhatóság sem terjeszkedhet túl.
A tényállás tisztázása: a bizonyítási teher és a bizonyítékok
Az adóellenőrzés során az adóhatóságot tényállás-tisztázási kötelezettség terheli, ami azt jelenti, hogy a megállapításait, az azok alapjául szolgáló tényállást az adóhatóságnak kell tényekkel és bizonyítékokkal alátámasztania. A bizonyítás alapesetben tehát az adóhatóságot terheli, bizonyítatlan tényállásra nem alapozhat megállapításokat.
A bizonyítás során az adóhatóság köteles az adózó javára szolgáló tényeket is figyelembe venni, nem szelektálhat a bizonyítékok között. Így fontos, hogy az adózó is proaktívan, mégis tudatosan segítse elő a tényállás feltárását, és jelezze az adóhatóság felé, ha valamilyen tényt vagy körülményt nem, vagy nem megfelelően értékelt.
A szabad bizonyítási rendszernek megfelelően gyakorlatilag bármi lehet bizonyíték, az adóhatóság pedig rendkívül szabadon értékelheti ezeket. Mégis, azok a bizonyítékok, amelyek a legnagyobb súllyal esnek latba, és amelyeket az adóhatóság minden alkalommal megvizsgál, illetve beszerez, azok
(i) a közhiteles nyilvántartásokból nyerhető információk,
(ii) az adózók bevallásait és vizsgált ügyleteit alátámasztó iratanyagok, valamint
(iii) a beszerzett nyilatkozatok és tanúvallomások.
Fontos ezért, hogy az adózó a működését mindig transzparens és rendezett módon könyvelje, a bejelentési és egyéb kötelezettségeit pedig időben és szabályszerűen teljesítse.
Ha pedig az adóhatóság a céget vagy a munkavállalóit nyilatkoztatná, fontos tisztában lennie azzal, hogy az adózónak mi mindenhez van joga, mit köteles és mit nem köteles elmondani az adóhatóság képviselőinek. Az ellenőrzési cselekményeknél főszabály szerint joga van jelen lenni és észrevételeket tenni, és ugyanígy joga van ügyvédet is megbízni.
Az ellenőrzési határidők
Az adóhatóság sem vizsgálódhat az idők végezetéig, a NAV ellenőrzés határidőkhöz kötött. Ez a jogkövetési vizsgálat esetén alapesetben 30 nap, adóellenőrzés esetében pedig 90 nap. Ezeket a határidőket azonban az adóhatóság bizonyos esetekben meghosszabbíthatja.
Az adóvizsgálat azonban még ebben az esetben sem tarthat tovább 365 napnál. Ez azt is jelenti, hogy a 365 nap elteltét követően a NAV jogszerűen ellenőrzési cselekményeket sem végezhet – az ennek a tilalomnak a megsértésével szerzett bizonyítékokat pedig a NAV eljárás során nem veheti figyelembe.
Az ellenőrzés befejezése
A NAV az adóellenőrzés lezárásakor jegyzőkönyvet készít, amelyet az adózó részére is kézbesít. A jegyzőkönyvben az adóhatóságnak ismertetnie kell a vizsgálódása során beszerzett bizonyítékokat, az általa megállapított tényállást, végül azt, hogy mindezek alapján milyen, az adózó adókötelezettségeire vonatkozó megállapításokra, következtetésre jutott.
A jegyzőkönyvre az adózó jogosult észrevételt tenni, amely után általában az adóeljárás hatósági szakasza következik. Ennek során az adóhatóság határozatba foglalja az adóvizsgálat során tett megállapításait, és felhívja az adózót az általa szükségesnek ítélt adózási konzekvenciák viselésére és esetleges szankciók teljesítésére.
