A NAV határozat bírósági felülvizsgálata – az adóper
A másodfokú adóhatósági határozat meghozatalával véget ér az adóhatóság eljárása, a határozat jogerőssé (véglegessé) és végrehajthatóvá válik. Ilyen esetben az adózó, ha nem ért egyet az adóhatóság döntésével, egy lehetőségtől, a felügyeleti intézkedés iránti kérelemtől eltekintve, már csak bírósági perben, adóper során kérheti a határozat megváltoztatását vagy megsemmisítését.
A keresetlevél benyújtására az adózónak a másodfokú határozat átvételétől számított 30 napon belül van lehetősége. A keresetlevél benyújtása illetékköteles, de az adózókat az eljárásban úgynevezett illetékfeljegyzési jog illeti meg. Ez azt jelenti, hogy az adózónak az eljárás illetékét – amelynek mértéke az adókülönbözet 6%-a, de legfeljebb 1,5 millió forint – csak pervesztesség esetén kell megfizetnie.
A közigazgatási per során az adózók kötelesek jogi képviselővel eljárni.
Felügyeleti intézkedés iránti kérelem
Kivételes jogorvoslati lehetőség a felügyeleti intézkedés iránti kérelem, amit az akár első- akár másodfokon véglegessé vált NAV határozat ellen is be lehet nyújtani, a felettes adóhatósághoz. Ez különösen olyan esetben hasznos, amikor valaki elmulasztja a fellebbezést, és utóbb szeretne mégis valamilyen jogorvoslattal élni az adóvizsgálat eredményével összefüggésben.
Ilyen kérelmet azonban csak egyszer, egy éves határidőn belül lehet beadni. A felettes adóhatóság azonban a kérelmet visszautasítja, ha a bíróság már elbírálta a kérdést; és akkor is, ha az adózó korábban azért mondott le a fellebbezési jogáról, hogy adóbírság-kedvezményben részesüljön.
A felügyeleti intézkedés azért is kivételes, mert annak mellőzése esetén már nem lehet bírósághoz fordulni. Éppen ezért, ha valaki egy másodfokú döntéssel szemben szeretne felügyeleti intézkedést kérni, ettől függetlenül érdemes a bírósági felülvizsgálatot is megindítania.
Azonnali jogvédelem
A fellebbezéssel ellentétben a határozattal szembeni keresetindítás a határozat végrehajtását nem akadályozza meg, az az átvételtől számított 15 napon belül ezért végrehajthatóvá válik.
Erre jelenthet megoldást az azonnali jogvédelem, amelynek keretében a bíróságtól kérhető a határozat végrehajtásának felfüggesztése (halasztó hatálya). Az erre vonatkozó kérelemben az adózónak azt kell valószínűsítenie és iratokkal alátámasztania, hogy az adóhatóság határozatának végrehajtása jelentős, aránytalan fizetési nehézséget jelentene a számára, valamint hogy a végrehajtás felfüggesztése a határozat esetleges későbbi végrehajtását nem veszélyezteti.
Mivel az azonnali jogvédelemhez szükség van arra, hogy a bíróság előtt folyjon az eljárás, ezért a kérelem benyújtására legkorábban a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg kerülhet sor. Ez ugyanakkor azt is eredményezi, hogy ha az adózó élni kíván a 30 napos keresetindítási határidővel, akkor az adóhatóság számára praktikusan 15 napig még nyitva áll az út, hogy a megállapított fizetési kötelezettségekre végrehajtást vezessen. A megfelelő adóper stratégia kialakításakor az adózóknak ezzel is fontos tisztában lenniük, és szükség esetén azonnal intézkedniük kell a keresetlevél mielőbbi benyújtásáról.
Közigazgatási per – az adóper
A bíróság a jogvitát alapesetben tárgyalás tartása nélkül bírálja el. De ha azt valamelyik fél kéri, vagy ha azt az ügy bonyolultsága megköveteli, akkor a bíróság tárgyalást tart, amelyre a feleket megidézi. Az adózóknak ilyenkor nem kell személyesen megjelenniük, elég, ha jogi képviselőjük jelen van a tárgyaláson. A tapasztalatok szerint érdemes a tárgyalás tartását kérni, mert így az adózó általában nagyobb súllyal tudja érveit elővezetni.
Az adóper során a felek már csak nagyon szűk körben hivatkozhatnak új, a korábbiakban nem hivatkozott tényekre. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az adózó ne segíthetné elő a bíróság döntését a megfelelő bizonyítási indítványok előterjesztésével. Ezeket ugyanakkor az adózónak már a keresetlevélben vagy legkésőbb az első tárgyalási napon elő kell adnia. Különösen hatékony bizonyítási eszköz lehet ebben a körben – főleg bonyolult, szakértelmet kívánó ügyekben – az igazságügyi szakértői vélemény.
Ugyanilyen indítvány keretében van lehetősége az adózónak az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatalát kezdeményeznie, ha álláspontja szerint a bíróság előtt vitatott adóhatósági gyakorlat a közösségi jog téves értelmezéséből fakad.
Ítélet
A bíróság az adóper végén ítéletet hoz. A bíróság ítéletével szemben adóügyekben nincs helye fellebbezésnek, így az a kihirdetésével jogerőre emelkedik. Emiatt, ha a bíróság az adóhatóság határozatát helyben hagyja – hacsak a teljesítésre külön határidőt nem szab – az adóhatóság határozata akkor is azonnal végrehajthatóvá válik, ha korábban a végrehajtást felfüggesztették.
Ha az adózó keresetével egyetért, a bíróságnak ugyan lehetősége van arra, hogy az ítéletével megváltoztassa az adóhatóság döntését, sokkal gyakoribb azonban, hogy az adóhatóság döntését – az elsőfokú döntésre is kiterjedő hatállyal – megsemmisíti, és az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.
Akárcsak a másodfokú határozat alkalmával a felettes adóhatóság, ítéletében az új eljárásra utasítás során a bíróság is meghatározza a megismételt eljárásban követendő szempontokat, amelyeket a megismételt eljárás során az adóhatóságnak be kell tartania.
Az ítélettel szemben – meghatározott esetekben – helye lehet különböző rendkívüli jogorvoslati eljárásoknak, amelyeket a Kúria vagy az Alkotmánybíróság előtt lehet megindítani.
