Fellebbezés az adóeljárás során
A fellebbezés az adóeljárás rendes jogorvoslati lehetősége. Az adózó az adóhatóság elsőfokú döntését, ha szerinte jogszabálysértő, fellebbezéssel támadhatja a döntés átvételétől számított 15 vagy – „lezárt” időszakot teremtő adóellenőrzés esetén – 30 napon belül.
Az adózó fellebbezését a felettes adóhatóság bírálja el, amely a másodfokú határozatban dönt a fellebbezés jogosságáról.
Fellebbezés hiányában már az elsőfokú NAV határozat is véglegessé válik, és végrehajtható lesz. Azonban a fellebbezés halasztó hatályú, tehát a fellebbezés elbírálásáig – a végleges döntéstől függetlenül – a határozatot nem lehet végrehajtani. A fellebbezés ezért azok számára is megoldás lehet, akik pusztán a határozat végrehajtását kívánják a NAV vizsgálat során időben eltolni.
A fellebbezés illetékköteles, amelynek mértéke a megállapított adókülönbözet minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 500.000 forint. Az illeték összegét legkésőbb a fellebbezés benyújtásával együtt le kell róni. Azonban, ha az adózó fellebbezése – vagy később a keresetlevele – eredményeképpen a támadott határozatot hatályon kívül helyezik, a fellebbezés illetéke visszajár.
Az adóeljárás során hozott döntés kijavítása saját hatáskörben
A fellebbezést az elsőfokú adóhatóságnál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt megküldi a másodfokú adóhatóság részére. Az elsőfokú adóhatóságnak ugyanakkor jogában áll a saját döntését módosítani vagy visszavonni. Ha ilyen módon az elsőfokú adóhatóság orvosolja a fellebbezésben foglalt kifogásokat, akkor a fellebbezést a másodfokú adóhatóság már nem bírálja el. A fellebbezési illeték ebben az esetben is visszajár az adózó részére.
A felettes adóhatóság döntései
A fellebbezés elbírálása során a felettes szerv az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Elképzelhető az is, hogy ezeket a döntéseket a felettes szerv csak az elsőfokú határozat egyik vagy másik részével kapcsolatban hozza meg.
A gyakorlatban ritka, hogy a másodfokú adóhatóság az elsőfokú szerv határozatát megváltoztatja. Ha a felettes szerv a fellebbezést megalapozottnak találja, akkor az a leggyakoribb, hogy az elsőfokú határozatot megsemmisíti, ezzel együtt pedig – például ha a bizonyítást nem megfelelően végezték el – az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. A másodfokú döntésben ilyenkor a másodfokú adóhatóságnak meg kell határoznia a megismételt eljárás kereteit, és egyértelműen meg kell mondania, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú adóhatóságnak mit kell vizsgálnia, milyen döntést kell hoznia. A megismételt eljárásban az elsőfokú adóhatóság nem térhet el a másodfok utasításaitól.
Feltételes adóbírság kedvezmény
Az adóviták gyorsabb lezárását ösztönző eszközként az adózóknak lehetőségük van mentesülni a velük szemben kiszabott adóbírság 50%-ának megfizetése alól, ha lemondanak a fellebbezési jogukról, és a megállapított adókülönbözetet az esedékességig megfizetik. Az adóbírság fennmaradó 50%-a ilyenkor továbbra is megfizetendő. A fellebbezési jogról való lemondás később már nem vonható vissza – ilyenkor az adózó minden további jogorvoslati eszközétől elesik, még a felügyeleti intézkedés iránti kérelemtől is.
Végleges adóhatósági határozat
A másodfokú döntés már nem támadható fellebbezéssel, így az végleges, és az adózónak 15 napon belül meg kell fizetnie az abban megállapított fizetési kötelezettségeket.
Az adózó ugyanakkor kérheti a bíróságtól a határozat felülvizsgálatát, amellyel kezdetét veszi a tulajdonképpeni adóper. Ez a határozat végrehajthatóságát nem érinti, a keresetlevéllel együtt ugyanakkor ún. azonnali jogvédelem keretében kérhető a végrehajtás felfüggesztése. Tapasztalatunk szerint azonban a bíróságok csak ritkán teljesítik az ilyen kérelmeket.
