A NAV idén is közzétette évkönyvét, amelyből kirajzolódik, hogy merre tart az adóhatóság ellenőrzési gyakorlata. A számokból az látszik, hogy bár csökkent az adóellenőrzések száma, azok mégis nagyobb megállapításokkal zárultak a tavalyi évben.
szerző:
BARTA PÉTER, ügyvéd, adótanácsadó
Kevesebb ellenőrzés, nagyobb találati arány
A NAV 2025-ben összesen 141 ezer adószakmai ellenőrzést folytatott le szemben a 146 ezer 2024-ben lezárt ellenőrzéssel. Ez önmagában nem nagy csökkenés, de a számok mögött fontos hangsúlyeltolódás látszik.
Míg 2024-ben 8,5 ezer adóellenőrzésből 143 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg a NAV, addig 2025-ben 11,5 ezer adóellenőrzésből már 240,9 milliárd forint adókülönbözet került megállapításra. A kiszabott szankciók összege is jelentősen nőtt: 186,5 milliárd forintról 270 milliárd forintra.
Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság nem egyszerűen csak több utólagos adómegállapítással záruló adóellenőrzést folytatott le, hanem a megindított adóellenőrzések eredményessége is javult. A lezárt időszakot teremtő ellenőrzések megállapítási aránya 2024-ben 81,5% volt, 2025-ben már 85,7%. Ez azt jelenti, hogy ha adóellenőrzés indul, akkor kifejezetten nagy az esély arra, hogy a folyamat valamilyen megállapítással zárul.
Az áfa továbbra is a NAV kedvenc terepe
A megállapítások döntő része továbbra is áfa adónemben születik. Ez nem meglepő: a NAV-hoz befutó kontrolladatok az áfa területén adnak a legtöbb lehetőséget arra, hogy a NAV eredményesen válassza ki az adóellenőrzések alanyait.
A 2025-ös évkönyv alapján a megállapítások 93,8%-a született áfa adónemben. Ez még a 2024-es, egyébként szintén magas 90%-os aránynál is erősebb fókuszt mutat. Az adózók szempontjából ez azt üzeni, hogy az áfabevallások, az online számlaadatok és a kapcsolódó nyilvántartások közötti eltérések továbbra is az egyik legnagyobb ellenőrzési kockázatot jelentik.
Az e-kereskedelem már nem csak „jövőbeli” fókuszterület
Az évkönyv egyik legérdekesebb változása az elektronikus kereskedelemnél látható. 2024-ben az e-kereskedelemben részt vevő adózóknál 2.138 jogkövetési vizsgálat és 48 adóellenőrzés zajlott, az adóellenőrzések pedig 1,3 milliárd forint adókülönbözetet tártak fel.
Ehhez képest 2025-ben már 2.708 jogkövetési vizsgálat és 150 adóellenőrzés volt ezen a területen, az adóellenőrzések következtében pedig 6,4 milliárd forint adókülönbözet került megállapításra. Ez nem egyszerű növekedés, hanem jól látható hatósági irányváltás: az online értékesítés, a platformkereskedelem és a webshopok egyértelműen a NAV látókörébe kerültek.
A támogató ellenőrzés sem veszélytelen
A NAV kommunikációjában évek óta hangsúlyos a támogató, jogkövetésre ösztönző hatósági működés. Ez valóban enyhébb megközelítést jelent, mint egy klasszikus adóellenőrzés, de nem érdemes félreérteni: egy támogató ellenőrzésnek is lehetnek pénzügyi következményei.
2025-ben a NAV 20.268 támogató eljárást folytatott le, amelyek eredményeként az adózók 55,9 milliárd forintnyi pótlólagos adókötelezettséget vallottak be. Ez több, mint a 2024-es 52,8 milliárd forint, miközben a támogató ellenőrzések száma csökkent.
Vagyis a NAV-nak már a „puha” eszközei is hatékonyabbak. Egy támogató jellegű megkeresést ezért nem célszerű adminisztratív formaságnak tekinteni: ez sokszor az utolsó lehetőség arra, hogy az adózó bírság nélkül rendezze az adóhatóság által kiszúrt anomáliákat.
Digitalizálódik maga az ellenőrzés is
A NAV 2025-ben több olyan fejlesztést is bemutatott, amelyből az látszik, hogy az ellenőrzések során a NAV egyre több adatra tudnak támaszkodni, és az ellenőrzések lefolytatása is egyre inkább áthelyeződik a digitális térbe.
Tovább nőtt az eÁFA-rendszer használata: év végére már 82 ezer regisztrált felhasználó használta a webes felületet, és a rendszer nemcsak bevallásbenyújtásra, hanem adatellenőrzésre is szolgál. Emellett 2025-ben elindult az eNyugta és az ePénztárgép bevezetése is, ami hosszabb távon tovább növeli a NAV valós idejű adathozzáférését a gazdálkodók tranzakciós adataihoz.
Az adózók számára mindez azt jelenti, hogy az ellenőrzés már nem a revizor megjelenésével kezdődik; a NAV sok esetben már jóval korábban látja az adateltéréseket, anomáliákat, és célzottan választja ki azokat az ügyeket, ahol az utólagos adómegállapítás adókülönbözetet fog feltárni.
Mire érdemes készülni?
A 2025-ös évkönyv alapján az adózóknak különösen az alábbi területeken érdemes rendet tenniük, ha szeretnék minimalizálni egy későbbi ellenőrzés és annak esetén a negatív megállapítások kockázatát:
- az áfabevallások és online számlaadatok egyezősége,
- az e-kereskedelmi és a platformos értékesítések áfakezelése,
- az építőipari és az egyéb munkaerő-intenzív szolgáltatások számlázási láncolatai,
- a kapcsolt vállalkozások transzferár-dokumentációja és adatszolgáltatása,
- a szociális hozzájárulási adó kedvezményeinek igénybevétele,
- az ingatlanértékesítésből és bérbeadásból származó jövedelmek bevallása.
A tanulság ugyanaz, mint az előző években, csak még erősebb hangsúllyal: a NAV ma már nem tömegesen, hanem adatvezérelten ellenőriz. Ez az adózók számára jó hír is lehet, mert a rendezett működésű adózóknál kisebb az indokolatlan ellenőrzés esélye. Ha viszont az adatok között eltérés van, azt a NAV egyre nagyobb eséllyel veszi észre, ami egyre nagyobb valószínűséggel fogja adókülönbözet megállapítását eredményezni az adózónál.
SZERETNÉK RENDSZERESEN ÉRTESÜLNI A FRISS TARTALMAKRÓL