A költségvetési csalás (korábban adócsalásként ismert) napjainkban az egyik leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekmény. Költségvetési csalás valósul meg például fiktív számlázások, be nem fizetett adók, céges számláról történő adózatlan készpénzfelvételek, adózással kapcsolatos pénzvisszaosztások és pályázati pénzekkel való visszaélések esetén. Speciális típusa a jövedéki termékre (például alkohol, cigaretta, üzemanyag) elkövetett költségvetési csalás.

A költségvetési csalás kizárólag szándékosan elkövethető bűncselekmény, a gondatlan elkövetés nem minősül bűncselekménynek. Fontos azonban, hogy a bírói gyakorlat szándékosnak tekinti azt a cselekményt is, ha a cég vezetője úgy fogad be számlát, hogy tudja, vagy legalábbis sejti, hogy a számlakibocsátó nem végzett ténylegesen semmilyen munkát, vagy az értékesítési láncolatban valahol elcsalták az áfát (például azért, mert túl olcsó volt a megvásárolt termék). Így a magukat vétlennek gondoló számlabefogadók is könnyen büntetőeljárás alá kerülhetnek.

Fiktív számlák alatt olyan adóügyi (számviteli) bizonylatokat kell érteni, amelyek mögött nem áll valós gazdasági esemény. Vagy azért, mert olyan ügyleteket számláznak le, amelyek a valóságban nem történtek meg, vagy bár megtörténtek (valaki elvégezte a munkát), de biztosan nem az, aki a számlát kiállította.

Számlagyárak azok, akik tömegével állítanak ki fiktív számlákat más vállalkozások számára, majd jellemzően nem fizetik be az áfát a költségvetés felé. Sok számlagyár esetében pénzvisszaosztás is történik a számlázási láncolatban.

Mindaddig, amíg nem indul adóellenőrzés, elévülési időn belül önellenőrzés keretében az adózóknak joguk van a bevallásaik módosítására. Ugyanakkor azt fontos leszögezni, hogy az önellenőrzéssel nem lehet meg nem történtté tenni az elkövetett bűncselekményt, ugyanis a fiktív számla adóbevallásban való felhasználásával megvalósul a költségvetési csalás, illetve a hamis magánokirat felhasználása, függetlenül attól, hogy azt később az adózók önellenőrzés keretében korrigálják.

Ugyanakkor, egy időben elvégzett önellenőrzésnek mégis lehet jelentős kihatása a büntetőeljárásra, ugyanis a büntetéskiszabásnál ezt a tényt a bíróság az elkövető javára értékeli és akár korlátlan enyhítésre is lehetőséget ad a büntetés vonatkozásában.

Nagyon sokáig a külvilág számára nem is realizálódik, hogy büntetőeljárás van folyamatban. Egy bizonyos ponton túl ugyanakkor több olyan esemény is történhet, amelyből alappal lehet arra következtetni, hogy nyomozás van folyamatban.

Az egyik legdrasztikusabb jel, amikor valakit ún. „hajnali rajtaütés” során a lakásáról visznek el, hogy kihallgassák, illetőleg a bizonyítékokat összegyűjtsék.

Szintén árulkodó esemény, ha valaki idézést kap gyanúsítotti kihallgatásra. Ebben az esetben teljesen egyértelmű, hogy az a személy, akit hivatalosan gyanúsítotti kihallgatásra idéznek, érintett lesz a büntetőeljárásban. Előfordulhat az is, hogy valakit „csak” tanúként hallgatnak ki egy nyomozás során. Ilyenkor sem lehet azonban hátradőlni, mert tanúból pillanatok alatt gyanúsítottá lehet válni az ilyen ügyekben.

Idesorolhatjuk továbbá, ha házkutatást rendelnek el. Ennek keretében egyrészt lefoglalhatják, zárolhatják a bűncselekménnyel elért jogtalan vagyoni előnyt (tehát az elcsalt adót), másrészt a büntetőeljárás sikerességének érdekében bizonyítékként iratokat, elektronikus eszközöket (például telefonokat, tableteket, számítógépeket, szervereket) foglalhatnak le.

Nem ritka, hogy adóhatósági (közigazgatási) megkeresésekből értesülünk arról, hogy büntetőeljárás van folyamatban. Ilyenkor tipikusan az adott cég vagy üzleti partnere gazdasági tevékenységét vizsgálják, és bizonyos ügyletekről kérnek információt.

Nem, a gyanúsított nem köteles vallomást tenni. A gyanúsítottnak az eljárás során végig joga van megtagadni a vallomástételt, amely jogilag nem minősül sem az eljárás hátráltatásának, sem pedig az együttműködés hiányának. Ez a garanciális jog biztosítja azt, hogy a gyanúsított ne legyen köteles magát bűncselekmény elkövetésével vádolni. Természetesen komoly taktikai és stratégiai kérdés minden esetben annak eldöntése, hogy érdemes-e vallomást tenni vagy nem, és ha érdemes, akkor milyen időzítéssel.

Fontos tudni, hogy ha a gyanúsított úgy dönt, hogy vallomást tesz, akkor minden, amit mond, bizonyítékként felhasználható az eljárás során. Ezért kiemelten fontos, hogy még a kihallgatás előtt a gyanúsított kellően felmérje a helyzetet és jogainak hatékony képviseletére ügyvédet bízzon meg. Ez a stratégia nemcsak a jogi védekezés megalapozásában segíthet, hanem abban is, hogy a nyomozás későbbi szakaszában ne találjanak ellentmondásokat a korábbi vallomásokban.

A gyanúsítotti kihallgatás egy igen stresszes és kiszámíthatatlan szituáció. Ilyen esetekben az ügyvéd garanciát jelent, hogy az eljáró hatóságok ne éljenek vissza a jogaikkal és betartsák az eljárási szabályokat, illetőleg hogy a gyanúsított is megfelelően tudja gyakorolni a jogait. A gyanúsított még a kihallgatás előtt jogosult az ügyvéddel – ellenőrzés nélkül – konzultálni. Ezt mindenképpen érdemes kihasználni.

Kötelező védelemmel érintett ügyekben (ilyenek a költségvetési csalás súlyosabban minősülő esetei is), ha a gyanúsított nem rendelkezik meghatalmazott védővel, akkor az állam (ügyvédi kamara) kirendel számára egyet. Az eljárás során a kirendelt védő költségeit az állam előlegezi meg, mely költségeket a gyanúsított akkor köteles viselni, ha a bíróság jogerősen bűnösnek találja.

Akit őrizetbe vesznek, annak lehetősége van egy megjelölt nagykorú értesítésére, továbbá, ha van meghatalmazott ügyvédje, akkor őt is értesítheti, vagy pedig ennek hiányában kérheti, hogy a hatóság gondoskodjon kirendelt védőről.

Az őrizet ideje legfeljebb 72 óra lehet. Ez idő alatt a hatóságoknak dönteniük kell, hogy szabadon engedik-e az illetőt, vagy pedig indítványozzák a letartóztatását.

A zárolás egy olyan hatósági kényszerintézkedés, amely során a vagyon feletti szabad rendelkezési jogot korlátozzák. Célja az esetleges vagyonkimentések megakadályozása. Zárolás esetén mindenképpen javasolt megvizsgálni, hogy mi alapján, milyen vagyonra vonatkozóan rendeltek el zár alá vételt, a zár alá vétel feltételei fennálltak-e, és érdemes-e bármilyen jogorvoslatot igénybe venni.

Igen, meghatározott feltételek mellett lehetőség van „vádalku” megkötésére. A gyanúsított vagy a vádlott együttműködhet a hatóságokkal a saját helyzetének javítása és a büntetése enyhítése érdekében. Ez esetben beismerő vallomást kell tenni, emiatt nem is vádalkuként, hanem egyezség a bűnösség beismeréséről néven ismeri a jogszabály ezt a lehetőséget. „Alkudozni” a történtekről és a bűncselekmény jogi minősítéséről nem lehet, ugyanakkor a büntetés mértékéről már van lehetőség egyeztetni és egyezséget kötni.

Lehetőség van a céggel szemben is büntetőeljárást indítani, feltéve hogy a bűncselekményt a cég felhasználásával vagy annak javára követték el, vagy a céget kifejezetten bűncselekmény elkövetése céljából hozták létre (például számlagyárak). Költségvetési csalásos ügyekben tipikus, hogy a céget is bevonják a büntetőeljárásba, akár a magukat vétlennek gondoló számlabefogadó cégeket is.

Jogerős büntető ítélet esetén tipikusan pénzbírságot szoktak kiszabni a céggel szemben, amely akár a költségvetést ért vagyoni hátrány (tehát az elcsalt adó) háromszorosa is lehet.

Ráadásul a büntetőeljárás tényét automatikusan bejegyzik a cégnyilvántartásba, amely komoly reputációs és egyéb gazdasági következményekkel járhat már a nyomozás során is. Az érintett cég hitelminősítése és a finanszírozási lehetőségei jelentősen romlanak, ami megnehezíti a tőkebevonást és az üzleti működést. Emellett a céget kizárhatják a pályázati és közbeszerzési eljárásokból, nem beszélve a beszállítói és vevői partnerek elvesztéséről. Tőzsdén jegyzett cégek esetén számolni kell továbbá a részvényárfolyam jelentős csökkenésével is.

A jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy ugyanaz az ügyvéd képviselje a meggyanúsított ügyvezetőt, illetve az általa képviselt céget. Sőt, a gyanúsított ügyvezető nem is jogosult meghatalmazást adni az ügyvédnek az általa képviselt cég jogi képviseletének ellátására a büntetőeljárásban. Ilyen esetben kirendelnek egy ügyvédet a cég képviseletének ellátására.

A költségvetési csalás miatti eljárások általában több éven keresztül tartanak. Ennek oka, hogy az ilyen típusú bűncselekmények pénzügyi és gazdasági tevékenységekhez kapcsolódnak, amelyekhez hatalmas mennyiségű irat, könyvelési adat, tranzakciós dokumentum, levelezés tartozik. Ezek feldolgozása és elemzése hosszabb időt vesz igénybe. Gyakori, hogy több ezer oldalas lehallgatási dokumentáció is az iratok részét képezi. Jellemzően szakértőket is kirendelnek, illetve az eljárások hosszát a gyanúsítottak (vádlottak) száma, a meghallgatni kívánt tanúk, valamint a tárgyaláson a további bizonyítási eljárások száma is nagymértékben elhúzhatja. És akkor még nem beszéltünk a jogorvoslati lehetőségekről, melyek eredményeképpen néha akár az egész bírósági eljárást meg kell ismételni.

Ha a büntetőeljárás során jogerősen megállapítják a bűnösséget, az értékhatártól függően akár letöltendő szabadságvesztést is kiszabhatnak. Emellett komoly pénzbüntetésre is számítani lehet, amely az elkövetett cselekmény súlyosságától és az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaitól és életvitelétől függ. Továbbá előfordulhat, hogy az illetőt az adott foglalkozástól (például ügyvezetéstől, felügyelőbizottsági tisztségtől) is eltiltják hosszabb időre. Mindezek mellett a bűnös vagyont (tehát az elcsalt adót) vagyonelkobzás keretében elvonják.

A fentieken túl számtalan olyan egyéb következmény is felmerülhet, amely komoly kihatással van az elkövető életére és a cége működésére (például büntetett előéletűnek minősül bizonyos ideig és nem kaphat tiszta erkölcsi bizonyítványt, a cég cégmásolatában láthatóak maradnak a céggel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedések stb.)

Az ügyvédi segítség igénybevétele a lehető leghamarabb javasolt, mivel a költségvetési csalások a legtöbb esetben igen összetett büntetőügyek és az eljárás során már a kezdeti lépések is meghatározóak lehetnek az ügy kimenetele szempontjából. Így mindenképpen javasolt ügyvéd bevonása akár ha gyanúsítottkénti, akár ha tanúkénti kihallgatásra kapunk idézést; de házkutatás, lefoglalás esetén is javasolt ügyvédi segítséget kérni, ugyanis az ügyvéd megfelelő garanciát jelenthet arra, hogy a hatóságok betartsák az eljárási szabályokat, ráadásul már ekkor el kell kezdeni kialakítani a védekezési stratégiát.