A NAV jellemzően egy cégkapus tárhelyre küldött levéllel értesíti az adózót az ellenőrzés megindításáról. Ebben a levélben a NAV rendszerint azt is jelzi, hogy milyen dokumentumokat kér az ellenőrzés legelején, és hogy meg kell-e jelenni személyesen az adóhatóság hivatali helyiségében, és ha igen, mikor.

Előfordul azonban az is, hogy a NAV egyből a cég székhelyén vagy telephelyén jelenik meg. Ez különösen büntetőeljárásokban gyakori.

Nem. Kb. két hét áll rendelkezésre ahhoz, hogy a cégkapus tárhelyen lévő iratot letöltsük. Érdemes ezt az időt kihasználni arra, hogy feltérképezzük a lehetséges vizsgálat irányait és kialakítsuk a stratégiánkat. Itt még arra is van idő, hogy vegyünk egy nagy levegőt, és ha szükséges, önellenőrizzünk (tehát korrigáljuk a korábbi hibáinkat).

Igen. Az ellenőr beléphet a cég helyiségeibe, megvizsgálhatja a cégiratokat, bizonylatokat és a könyveléshez használt szoftvereket. A NAV jogosult a cég tevékenységével összefüggő járművek, helyiségek átvizsgálására is, ha megalapozottan feltételezi, hogy valamilyen bizonyítékot a cég elrejtett vagy megsemmisítene. A NAV nyilatkozatot kérhet továbbá a cég alkalmazottjaitól vagy a céggel szerződéses kapcsolatban álló vagy korábban szerződéses kapcsolatban állt személyektől is (pl. a volt munkavállalóktól).

Fontos tudni, hogy a cég képviselője vagy tanácsadója valamennyi ellenőrzési cselekmény során jelen lehet, ideértve akár az alkalmazottak vagy szerződéses partnerek nyilatkozattételét, tanúvallomását is. Ilyenkor a képviselő kérdéseket tehet fel vagy észrevételeket tehet a nyilatkozattal vagy annak jegyzőkönyvezett változatával szemben. Ezzel a joggal érdemes élni, mert később a hatóságok már csak a jegyzőkönyvekből dolgoznak, tehát, ha például egy nyilatkozat rosszul került a jegyzőkönyvbe, azt később szinte lehetetlen korrigálni.

Nem. Az eljárás alá vont cég képviselője nem köteles nyilatkozni, indokolás nélkül megtagadhatja a nyilatkozattételt vagy a válaszadást. Az már más kérdés, hogy érdemes-e ezt a taktikát választani.

Más személyek viszont csak kivételesen tagadhatják meg a nyilatkozattételt. Ilyen megtagadási ok lehet például, ha őket titoktartás terheli (pl. ügyvédi titok), vagy ha vallomásukkal saját magukat vagy hozzátartozóikat bűncselekmény elkövetésével vádolnák.

Főszabály szerint igen. Fontos azonban, hogy az átadott iratokról másolatot és tételes (!) átadás-átvételi listát készítsünk, mert gyakran van vita abból, hogy egy konkrét iratot megkapott-e a NAV vagy sem.

Az iratátadási kötelezettség alól van pár kivétel. Egyrészt a NAV nem kérhet olyan kimutatást, nyilvántartást, aminek elkészítésére az adózót nem kötelezi jogszabály. Így például a NAV kérheti a céget, hogy adja át a számlákat, de nem kérheti, hogy a számlákról valamilyen egyedi kimutatást készítsen, ha ilyet egyébként nem készít. A NAV nem ismerheti meg az ügyvédi titkot képező adatokat sem (ügyvéddel folytatott, ügyvédi titoknak minősülő levelezést, az ügyvéd által védekezés céljából készült iratot stb.), ezek mind visszatarthatóak.

Számos olyan jog illeti meg az adózót, amire sokszor nem gondolunk. Mindamellett, hogy az adózó képviselője bármely ellenőrzési cselekménynél jelen lehet, bármikor felvilágosítást is kérhet a NAV-tól az eljárás állásáról vagy betekinthet az iratokba. Ezekből az adózó megtudhatja, hogy milyen irányba folyik az ellenőrzés.

Fontos joga az adózónak, hogy bármikor nyilatkozatot tehet, akkor is, ha korábban megtagadta a nyilatkozattételt. A nyilatkozattételt érdemes lehet kihasználni arra, hogy már az eljárás korai szakaszában nyomatékosan közvetítsük a saját álláspontunkat a NAV felé.

Az ellenőrzésnek akkor van vége, ha a NAV úgy érzi, kellőképpen feltárta a tényállást. Az új szabályok szerint az ellenőrzést már minden esetben le kell zárni egy éven belül, akkor is, ha az adóhatóság a tényállás felderítéséhez más adózóktól vagy esetleg külföldi hatóságtól kér nyilatkozatot, de az nem érkezett be az adóhatósághoz.

Az ellenőrzést követően a NAV jegyzőkönyvben foglalja össze a megállapításait. A jegyzőkönyvben a NAV leírja az általa megállapított tényállást, ennek bizonyítékait, és azt is, ha adóhiányt talált a cégnél. Bírságot a NAV csak a későbbi határozatban szabhat ki, viszont már a jegyzőkönyvben jelzi, hogy a bírság vonatkozásában milyen enyhítő vagy súlyosító körülményeket tárt fel.

A jegyzőkönyv megállapításaival szemben észrevételt tehetünk 30 napos jogvesztő határidőn belül, amely az utóbbi időben az egyik legfontosabb adózói beadvánnyá vált. Ez ugyanis általában az utolsó lehetőség, amikor az adózó korlátozás nélkül adhat elő új tényt, körülményt. Például, ezen a ponton adhatja még elő, hogy igenis leellenőrizte a számlát kiállító eladó adószámát (ha erre korábban nem hivatkozott), vagy azt, hogy pontosan hogyan hasznosította az ellenőrzött árut. Ha az ilyen nyilatkozatot az adózó az észrevételben nem teszi meg, akkor arra később akár a fellebbezésben, akár a bíróság előtt hiába hivatkozik, azt már nem fogják figyelembe venni.

Érdemes megfontolni szakember bevonását már a startvonalon. Tehát akkor, amikor az ellenőrzésről szóló értesítőt meglátjuk a cégkapus tárhelyünkön vagy a NAV megjelenik személyesen az irodánkban. Így ugyanis már az első pillanattól kezdve szakmai segítséget vehetünk igénybe, és nem kell tartanunk attól, hogy valamilyen végzetes hibát követünk el.

Mindenképpen indokolt azonban szakember bevonása abban a pillanatban, amikor a NAV nyilatkozattételre hívja fel a céget egy konkrét kérdés kapcsán vagy iratokat kér be egy-egy specifikus témakör kapcsán. Ez rendszerint azt jelzi, hogy az adott ügyben valamilyen problémára bukkant.

Biztosan be kell vonni szakembert akkor is, amikor a NAV olyan jegyzőkönyvet ad ki, amelyben adóhiányt állapít meg. Ha ugyanis a jegyzőkönyvre tett észrevétel nincs alaposan, szakszerűen kidolgozva, akkor az adózó az eljárás teljes későbbi szakaszára eleshet egyes jogaitól és attól a lehetőségtől, hogy további bizonyítékokat terjeszthessen elő.